MENÜ
live your life!
~élj úgy a jelenben, hogy a jövőben megbánás nélkül tekints vissza a múltba!~

Akkor elindítanám az első történetemet:) Remélem szeretni fogjátok,mindennel vegyítettem: tele van kalandokkal, megfűszerezve egy kis bánattal, és tömérdek érzésekkel:) Várom a véleményeteket a firkafal-ba (Vendégkönyv)! Röviden a tartalomról egy kis ízelítő: Lara tipikus hétköznapi lány, aki most kezdi első évét a gimnáziumban, és van egy barátja, akivel már lassan ünneplik az egy éves évfordulójukat. Minden tökéletesen működik, amíg a szülei el nem válnak...Lara kétségbeesik és tanulmányait csak rontani tudja, amit szülei is észrevesznek és különtanárokhoz küldik, ráadásul megszablyák Lara egész hetét, megtiltják a bulizást és ehez hasonló dolgokat, amíg nem képes javítani a szegény lány. A történet egyébként New Yorkban játszódik, ahol a csodás város sosem alszik;) Nem lövök le sok poént a történetemből, mindenkinek kellemes olvasgatást:)
_______________________________________________________________________________________________________________

~1. fejezet
Az utolsó napom

Ez volt az utolsó napom, amit azokkal a barátaimmal tölthetek, akikkel 8éven keresztül egy iskolába jártam. Holnaptól mindenki más gimnáziumban kezdi a tanév első évét. És nem, nem hülyülhetünk együtt az évnyitón. Hiányozni fognak a barátaim. Közülök csak a legjobb barátnőm lesz mindvégig mellettem, legalább az, aki nagyon sokat jelent nekem. Már épp hívni is akartam Cherylt, amikor csörgött a telefonom valahol. Persze, megint nem találom és a párnám alól kotorásztam elő, míg végre felvettem és beleszólt az a hang, amit már reggel óta vártam:
-Szia Hercegnőm!-mondta David, olyan lelkesen, hogy tudtam: ma is jó napom lesz. 
-Jóreggelt David, miújság? Hazaértél tegnap?-tegnap voltunk a David legjobb barátjánál, Jacknél egy laza házibuliban, ami remekül sikerült, csak én nekem egy órával előbb kellett hazaérnem, mint David.
-Persze, minden okés volt, még Jack szülei is hazaértek háromra és haza tudtak vinni-mesélte David.
-Nahát! Ez szuper! És tulajdonnképp miért hívtál?-már nagyon tudni akartam.
-Jaigen, persze! A mai napról lenne szó. Beszéltem többiekkel és kitaláltuk, hogy menjünk el a Central Parkba piknikezgetni meg ilyesmi. Mindenki hoz gyertyát és tök jó hangulat lesz. Mit szólsz hozzá?-hogy mit szólok hozzá?!
-David ez csúcs! A legjobb legutolsó napom lesz veletek suli előtt! Már alig várom!-csak dicsérni tudtam az ötletet, semmi hiba nem volt benne.
-Örülök, hogy örülsz Hercegnőm,-tudom, hogy most volt ott az a csinytalan kis mosoly a szája szélén,amit úgy imádok-akkor négyre eléd megyek és utána irány a Central Park, a többiek ott fognak várni minket. -Rendben, négyre várlak, ne késs el!-figyelmeztettem.
-Nem fogok, ne aggódj-nevetett David-,Szeretlek!
-Én is szeretlek.
Ezzel lerakta a kagylót és az első pillantásom a régi órámra szegeztem, ami még csak 10.55 percet mutatott. Magamban azt gondoltam: Ó ne! Még öt óra és öt perc unalmas idő...

 

Hírek

Szavazás

utaztok valahová karácsonykor?(:
nem mindig.
persze,mint minden évben!
néha.
nem:) az ünnepeket otthon töltjük:)
Asztali nézet